Amikor a magas kamat már maga is fenntartja a szűkösséget

A magas kamat hagyományos értelemben visszafogja a hitelfelvételt, a beruházást és a fogyasztást, ezért csökkenti a keresletet és az inflációt. A mai gazdaságban azonban egy másik hatás is megjelent: a kamatemelés a korábban kibocsátott, alacsony hozamú kötvények leértékelésével gyengítheti a bankok finanszírozási és hitelezési képességét. Az Európai Központi Bank vizsgálata szerint ez a fedezeti csatorna a 2022–2023-as kamatemelési ciklusban mérhetően csökkentette az érintett bankok vállalati hitelezését.

Ez különösen akkor válik fontossá, amikor a gazdaság egyszerre igényel hatalmas beruházásokat a védelem, az energia, az infrastruktúra, az ipari kapacitások és az AI területén. A nagyvállalatok és az államok képesek jelentős összegeket mozgósítani, de a pénzügyi tőkét kisebb és közepes beszállítóknak kell működő fizikai kapacitássá alakítaniuk. Ha ezek a cégek drágábban, rövidebb futamidővel vagy kisebb összegben jutnak hitelhez, nem tudnak a megrendelésekkel azonos sebességben gépet vásárolni, készletet építeni és munkaerőt felvenni.

Az AI-CAPEX ezért nem a probléma eredete, hanem annak jól látható gyorsítója. A nagy technológiai vállalat finanszírozhatja az adatközpontot, a beruházás mégis elakadhat a transzformátoroknál, a hálózati csatlakozásnál, a hűtésnél vagy az építőipari kapacitásnál. Az előleg és a nagyvállalati garancia sem szünteti meg a forrásigényt: csupán áthelyezi azt a beszállító mérlegéről a megrendelőére.

Ebből alakulhat ki a „befejezési infláció”: a már megkezdett projektek lezárása egyre többe kerül, miközben az üzembe helyezés és a bevétel késik. A hosszabb kivitelezés növeli a kamatterhet, rövidíti az eszköz hasznos gazdasági élettartamát és rontja a megtérülést. A finanszírozók emiatt óvatosabbá válhatnak, ami tovább gyengíti a beszállítók helyzetét és még inkább lassítja a kapacitásépítést.

A mechanizmus nem bizonyított általános gazdasági törvény, hanem ellenőrizhető hipotézis. A döntő kérdés az, hogy egyszerre szétnyílik-e a nagy- és kisvállalatok finanszírozási költsége, romlik-e a forgótőkéhez jutás, nőnek-e az előlegigények és szállítási idők, valamint tartósan eltér-e egymástól a bejelentett és a ténylegesen üzembe helyezett kapacitás. Ha igen, a magas kamat már nemcsak az infláció ellenszere lesz: a kínálati alkalmazkodás gyengítésén keresztül részben maga is fenntarthatja azt a szűkösséget, amely miatt magasan kell maradnia.

A teljes elemzés bemutatja az EKB által mért banki fedezeti csatornát, a beszállítói finanszírozás szűk keresztmetszeteit, az AI-CAPEX gyorsító szerepét, valamint azokat a feltételeket, amelyek igazolhatják vagy cáfolhatják az önmagát erősítő beruházási kör hipotézisét.

Az Unus Multorum célja nem az, hogy megmondja, mit kell gondolni egy adott eseményről. Célja, hogy bemutassa azokat az összefüggéseket, amelyek alapján minden olvasó kialakíthatja saját következtetéseit.